~3.rész: ♥~

3.rész

- Nagy voltál csajszi!-öleltem át barátnőmet,miután véget ért az ő fellépése is.
- Azért te sem voltál semmi!!!-mosolygott.
- Így már a koreográfiánkat sem ronthatjuk el.
Minket szólítottak. Kiálltunk a színpadra és attól a pillanattól kezdve ahogy a zene megszólalt csak arra koncentráltam. Minden porcikámmal azon voltam, hogy lépéseim tökéletesek legyenek, hogy mindent felidézzek amit gyakoroltunk. Úgy hittem, ha a bemutatkozáson ilyet produkáltunk nagy esélyünk lesz  a táncpárbajt is megnyerni. Ez  a táborba egy hagyomány, hogy a 'mentorok' csapataikkal együtt bemutatnak egy koreográfiát minden egyes héten. Ez esetben háromszor. A vezetőség pedig értékeli a munkánkat.
Az előadásunk egész jól sikerült, szerintem szuperek voltunk.
Csak utána tudtuk meg, hogy szegény Chad-nek már csak Bieber jutott. Hát hogy mondjam; Őszinte részvétem! Én nem szívesen kerültem volna vele egy párba. Egyébként azt elismertem, hogy eszméletlenül jól mozog, meg hangja is van, csak hát a modora kívánt egy kis csiszolni valót.
- Mi lehet ez?- turkáltam villámmal az előre kiporciózott tésztában vagy miben.
- Fogalmam sincs, de nem kellett fizetni a táborért, nem is számíthatnánk luxus kajára/ellátásra.-magyarázta Anne.
- Igazad van.-nyugodtam bele és megpróbáltam magamba tömni pár villával a 'mennyei étekből'.
                                                                  ~*~

- Nézd!-bökött meg a könyökével barátnőm. Bieber ült a part mentén és az ideges kézmozdulatai azt jelezték, hogy bizony elég harapós kedvében van.
- Gyere,menjünk el sétálni!-húztam mosolyra a számat.
- Meghibbantál? Ott van Justin..és idegesnek tűnik.
- Na, és? Attól még hogy ideges nem azt jelenti, hogy nem lehet sétálni. Nehogy már csak azért mert Kanadában híres Ő legyen itt az Atyaúristen!
- De nem hallottad? Ezen a héten kezd befutni világszinten. Biztos a menedzserével beszélt azért olyan ideges.
- Kit érdekel?!-háborodtam fel.
- Akkor inkább én mennék is be a házunkba!-jelentette ki és már el is iszkolt. Nem értem,mi ez a nagy hócihe...
A tábor egyébként elég luxus volt, mivel, hogy a táborban lakókat egy szállodában helyezték el, de azért az furcsa volt, hogy amint kiléptél a kis faházakhoz máris olyan tábor feeling vett hatalmába. Bár nem tudom minek tettek ide egy mesterséges tavat, még fákat is ültettek. Ahogy egyre jobban közeledtem Justinhoz kezdtem berezelni. Oké, annyit tudok róla, hogy Kanadába híres, hogy bunkó, meg hogy valószínűleg bejövök neki. Magyarul, semmit..hm.
Megpróbáltam úgy elmenni mögötte, hogy ne vegyen észre.
- Mit őrjáratozol itt?!-kérdezte tök bunkó hangnemben.
- Nem őrjáratozok, sétálok ha nem gond. Ne hidd azt, hogy azért mert a hazádban híres vagy,te vagy itt a jampi. Be kell hogy valljam, még soha nem hallottam rólad, csak annyit tudok, hogy valószínűleg egy elkényeztetett gazdag kölyök vagy,akit anyuci pici fiaként bele nyomtak a popszakmába. Ja és hogyha ilyen modorral szeretnél bevágódni a lányoknál...hát sok sikert.
Hát kicsit felhúzhattam a mondandómmal. Mivel azonnal felpattant és indult felém.

- Semmit nm tudsz az életemről,oké?!-mondta indulatosan ökölbe szorítva a kezét. Elmondanám, hogy az arcunk között lévő távolság maximum 5 centi lehetett. Már-már zavarónak éreztem közelségét, hiszen a magánszférámba férkőzött egy nem kivánatos személy.

- Lehet, hogy nem minden igaz amit mondtam, mert igen, nem tudok rólad semmit. Zárójelbe teszem., hogy nem is nagyon érdekel. De azért abban igazam van, hogy a modorod amit első nap tanusítottál elég undorító volt számomra. Nálunk Texasban egy fiú először bemutatkozik, nem pedig elkezd pofátlanul flörtölni, bár ha belegondolok ez inkább vehető pofátlanságnak mint bókolásnak. Ideje lenne Kanadába is megtanítani, hogy mi az illem, vagy neked kéne már alapból tudni.-mosolyogtam gúnyosan, elléptem a fától amelynél sakkba tartott és lazán kikerültem.

- Úgy is egyszer belém szeretsz!-villantott egy félmosolyt.

- Haha..jó vicc!-ráztam meg a fejem mosolyogva és bementem Anne-hez a házunkba.

- Úúú, mi volt?-érdeklődött az ágyán ülve és próbálta behangolni a gitárját.

- Semmi különös, beolvastam egy kicsit neki!-vigyorogtam

- Mit?- kérdezte csodálkozva Anne és tovább próbálkozott a hangolással.

- Csak, hogy tanulhatna egy kis illemet. Add csak, segítek!- vettem ki az öléből a gitárt és elkezdtem a hangolást.

- Olyan jó, hogy veled kerültem egy szobába!-jelentte ki.

- Igen, jobb már nem is lehetne!-mondtam mosolyogva és átöleltük egymást.

 

Sziasztok!:)

Itt az új rész, remélem tetszett. Komizzatok és pipáljatok! Mindkettőt név nélkül is lehet!

Bízok benne, hogy meglesz a 3 komi és lehetőleg legalább 2 pipa! Jó nyarat! :*

U.i: Bocsi, hogy rövid lett..:c

Puszi: Loren♥